2012. október 14., vasárnap

Van helye az ítéletnek?

Akik voltak szombaton Kallos Bea Sajtófotózás c. előadásán, azoknak bizonyára ismerős a következő kisfilm: http://www.youtube.com/watch?v=AHlddbeKYVg
Szerintetek a filmbéli fotós nő bűnös vagy sem? Ha igen, miért, ha nem, miért? Kíváncsian várom a véleményeteket.:)

Rafael

9 megjegyzés:

  1. igen,eléggé nehéz kérdés. Én,mint aki a vita azon felén állt, miszerint a nő bűnös, a következő érvekkel támasztanám alá, vagyis inkább segítenék elgondolkozni :
    A hivatástudat az emberség elé helyezhető-e ?
    Valóban megéri-e más kárán nyerni, főleg ha az egy emberélet ?
    Nem becstelenség-e és emberi jog sértés ennek a képnek a nyilvánosságra hozása ? Te mit szólnál,mint ennek a gyermeknek az édesanyja ? Halottgyalázás ?Etikátlanság ?

    Nehéz volt úgy érvelni,hogy közben a másik oldalon állok. De mégis feljött jó pár gondolat. Az egyetlen dolog, ami mégis felmentené : megbánta azt,hogy nem tett semmit.

    VálaszTörlés
  2. Illetve azon is érdemes elgondolkozni, ha bűnös, milyen szempontból bűnös. Bűnös-e jogilag azért, mert a munkáját végezte, ugyanakkor cserbenhagyott egy védtelen kislányt? Bűnös-e morálisan azért, mert a segítségnyújtás helyett lefotózta a történteket? Ha ez nem tekinthető erkölcsi botlásnak, akkor miért érzett lelkiismeretfurdalást a lány halála miatt, miért futott ki sírva a teremből ahelyett, hogy felment volna a pódiumra és átvette volna a díjat?

    VálaszTörlés
  3. Ha nincs ott, a lány akkor is meghalt volna és a Világon még csak senki nem is értesült volna róla. Így legalább tudja az emberiség, hogy nap mint nap ilyen is történik.
    Biztos, hogy nem egy egyszerű hivatás és pszichikailag igencsak megterhelő, de szép dolog, hogy vannak akik ezt a terhet magukra vállalva alkotnak.

    VálaszTörlés
  4. Erre céloztam a címmel is. Lehet-e egyáltalán egy ilyen horderejű dologban egyértelműen állást foglalni, ítélkezni? Szerintem nem, szólnak érvek a bűnössége és az ártatlansága mellett is, s mindegyikben van ráció...
    Van olyan, aki vállalna egy ilyen lelki terhelést igénylő munkát?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De vajon haladna-e előrébb a Világ, ha mindig csak azt csinálná mindenki, amihez kedve van?

      Törlés
    2. Nyilván nem, emberek próbálnának olyasmivel foglalkozni, amihez amúgy semmi tehetségük sincs (kiváló példa erre az egyre-másra futó tehetségkutató showk), kicsit durvább megközelítésben az erőszakos emberek kedvük szerint erőszakoskodhatnának, a politikusok jó része kedve szerint hazudhatna (bár jónéhány közülük most is ezt teszi) és még sorolhatnám. Először mindenki boldog lenne, mert azt csinálhatja, amit akar, aztán hirtelen senkinek sem tetszene, mert a másik kedve szerint való cselekedete akadályozza az ő cselekedetét, megfelelő létezését, s végül az egész társadalom rövid idő alatt széthullana, a káosz venné át az uralmat. Tehát egyértelműen nem haladna előrébb a világ.

      Törlés
  5. Szerintem a történelem során mindig voltak olyan állások, amit valakinek muszáj volt betöltenie akármennyire nehéz is az, és sosem lehetett elítélni őket amiatt, amit tettek, tesznek. Gondolok most a hóhérokra, vagy azokra az emberekre, akik napjainkban kivitelezik a halálbüntetést, ahol még törvényes ez az ítélkezési forma, vagy az orvosokra, akik véghezviszik az eutanáziát. Így szerintem arra is szükség van, hogy a világ értesüljön a háborúkban történtekről a fotósokon keresztül. Nekik ez a munkájuk, nélkülük nem is jutna el hozzánk talán az információ. Viszont a legfőbb kérdés szerintem az, hogy ki a megfelelő erre a posztra, hogy egy ilyen állást betöltsön. Mindenképpen egy lelkileg erős, talán kevésbé érzékeny, csúnyábban fogalmazva egy kőszívű ember. A hölgy a kisfilmben szerintem nem volt a megfelelő ember a feladatra, és nagyon kevesen vannak, akik ezt érzések nélkül véghez tudják vinni. Mégis szükség van rájuk, nem elítélendő, hogy a munkájukat végzik, akármennyire fájó is ez konkrét példákon át tekintve.

    VálaszTörlés
  6. Itt egy nagyon kedves, több háborút is megjárt a Reuters hírügynökségnél dolgozó barátom Radu Sigheti írásának a fotópályázatokról való elmélkédésének magyar fordítását olvashatjátok. Az ő kérdése az, hogy miért a véres képeket díjazzák? És miért nem az életet ünnepeljük. Ugyan nem effektív válaszokat ad, de azt hiszem az alap felvetést ennél pontosabban nem nagyon lehet megfogalmazni.

    http://blog.volgyiattila.hu/tag/radu-sigheti/

    VálaszTörlés
  7. A Worldfish én voltam (ifjúkori nickname) üdv mindenkinek. bea.

    VálaszTörlés